“H. R. Giger, Svájc legelismertebb művészének harminc éves munkásságát bemutató kiállítás nyílt Zürichben. A Baviera Galéria fehér falaira éjfekete látomások kerültek. Az emeleti szobákban húsvörös fekélyek látképe fortyog, egymásba folyt, torzszülött csecsemők üvöltenek, és szemetesautó narancsszínű vaginavágataiból ismeretlen állagú váladék szivárog.

A sötét termekben gépek, emberek és állatok testi jegyeit magukon viselõ biomechanoidok lesik a gyanútlan látogatókat. Az árnyékban életnagyságú Alien pihen, az egyik sarokban rémfallosz mered, mellette igézõ szemû isten lövi szájba magát, s a csontdeformációk erdejében szemfehérje loccsan egy rothadó koponya üres szemgödrébe. A kísérteties nagyterem közepén fémbõl- fából varázsolt csontfekete bútorok csalogatják a vándort: ûlj belénk – bordás- gerinces szerkezetünk átfon, magába ölel. Az öszeolvadás elkerülhetetlen.

Az 52 éves Giger különleges festményei, rajzai szobrai, bútorai, díszletei a rettegés metaforái. Szürreális fantáziái egyéni hangvételû látásmóddal valósulnak meg mûalkotásaiban. Nemhiába kérték fel az Alien vizuális világának megtervezésére Necronomicon albuma alapján. Giger 1978- ban három hónap alatt 30 festményt festett, rajzolt szórópisztolyával az Alien számára. Munkájáért Oscar- díjat kapott. (A Dûne c. filmet szintén Ridley Scottal készítette volna, de a magas költségek miatt leállították az õ produkciójukat.) Közben a Poltergeist 2 rémeit szülte meg, és Debbie Harrynek is készített lemezborítót. Szülõvárosában, Churban félelmetes bútoraival saját bárjátz rendezte be.

A kiállítás egyik szenzációja az ALIEN3- hoz készített grafikasorozata. Giger 1990- ben a banánfejû rém mellett néhány jelenetet is papírra vetett David Fincher rendezõ számára. Az Alien rajongóknak igazi beteges csemegével szolgáhatott a kiállítás.”

(B. Péter – Cinema 1992/10)

A cikk szkennelt változata itt megtekinthetõ.