Az emberiség kedvenc xenomorfjai már 15 éve gyilkolásszák a hártyásszájú űrrasztákat papíron és virtuálisan. Szerencsére a film előéletét nem puhapöcsű forgatókönyvírókra bízták. Akit lesokkolt, milyen silány filmre fizetett be, kaphat egy kis ízelítőt az igazi AvP-ből.

Nem tudni, miért utálják egymást, és igazából nem is lényeges. Az összecsavarodó déenesû akciófilmek méltó mozipremierje egy kétórás, szövegmentes, kristálytiszta vadászat lett volna, a korhatár nélküli matiné helyett. Pedig minden esély megvolt rá, hiszen az agresszív lények fajtiszta felmenõkkel rendelkeztek.

Az elsõ alien, A nyolcadik utas: A Halál (Alien) 1979-ben látott napvilágot Ridley Scott forgatókönyvíróinak és a cyberboschos H.R. Giger elborult agyának köszönhetõen. A beteg svájci kezei közül kikerült idegen azóta számos mutáción ment keresztül, a franchise összes darabja A bolygó neve: halál (Aliens), A végsõ megoldás: halál (Alien 3), és a tragikus Alien 4 – Feltámad a halál (Alien: Resurrection) csiszolt rajta valamit.

A Predátorok rövidebb múltra tekintenek vissza filmtörténelmileg, hiszen a 87-es schwarzeneggeres dzsungelharc (Ragadozó) után csak egy danny gloveres, nagyvárosi fogócskára (Ragadozó 2) volt jó a karakter a hollywood-i producerek szerint. A páratlan fejlettségû technikával felszerelt intergalaktikus hobbivadász – hála az alacsony költségvetésû papírfüzeteknek – hamar ellenfelére talált.

Nyálka vs izom

Elsõ közös jelenésükre a Dark Horse Comics gondozásában 1989-ben kiadott Aliens vs. Predator képregényében került sor. A fekete-fehér pilot-történetben unatkozó predátorok ejtenek fogjul egy alien-királynõt, hogy óvatosan adagolt csemetéivel formában tarthassák fáradt tagjaikat. Az elhagyott alienfarmra vetõdik azonban egy másik királynõ, és a keménykedõ ragadozók hamarosan kontrollálhatatlanul burjánzó szaporulat csattogó fogsorai között találják magukat.

El kell keserítsem azokat, akik húzták a szájukat, hogy a film egyik ragadozója együtt harcol egy amazonnal az alienek ellen. Ez ugyanis szinte egy az egyben az elsõ képregénysorozatból jön, még az arcbaégetett harci tetoválás is onnan ered.

Aliens vs Egri csillagok

A késõbbi képregényekben kísérletezõ kedvû vagy rossz idõben rossz helyre került emberek ragadnak az ûrlények kereszttüzébe, egy alkalommal pedig Tokiót is lezúzzák. Néhány év elteltével aztán már a klasszikus párosítás sem ütötte meg az ingerküszöböt. Innentõl olyan mutációk láttak napvilágot, mint Aliens vs Predator vs Terminator, de az idegenek találkoztak Batmannel, Supermannel, Judge Dreddel és Sas Józseffel is (pornóverzióval még nem találkoztam, bár az lenne az igazi interraciál).

A második képregény-széria idejére újabb iparágak csatlakoztak a sikeresnek ígérkezõ mondakörhöz. 92-ben könyv alakban is megjelent az AvP, 94-ben pedig egy lövöldözõs és egy Mortal Kombat-sítlusú verekedõs akciójáték is boldogította a fejharapás szerelmeseit.

Idegenek a vonaton

Az igazi áttörést mégis a 99-es, hasonló címû játék hozta meg, amelyben meglehetõsen realisztikus külalakkal, hangeffektusokkal és legfõképp atmoszférával rekonstruálták a katonák, idegenek és ragadozók egyenlõtlen küzdelmét. A teljesen kiszolgáltatott katonák csak csapatmunkában és jelentõs túlerõvel vehették fel a minigunt a sötét falakon nagy sebességgel futkározó alienek vagy a szinte teljesen láthatatlan és távolsági fegyverekkel ellátott predátor ellen.

Ezt a 2001-es folytatásra továbbfejlesztették, és elsütötték a poént, hogy az alien-küldetéseket arctámadóként kezdhette a játékos, majd magának kellett utat rágnia áldozata mellkasában. Utolsó számítógépes inkarnációjuk egy stratégiai játék lett, ahol génkezelt alieneket lehetett tenyészteni.

www.index.hu

jackyll